Csigaház
A Csigaház Blog saját tapasztalatokon alapuló életbölcseleti írások gyűjteménye.Támogathat és erősíthet abban, hogy a magad értelmével találj rá mindarra, ami neked a legjobb.
Montorffy Letti
Montorffy Letti író, coach, felnőttképzési szakember bölcseleti írásai elsősorban azokhoz az emberekhez szólnak, akik úgy döntenek, hogy sorsuknak nem elszenvedői és reagálói lesznek, hanem a lélek erejével és a szív bátorságával a változás útjára lépnek. Kockáztatnak és nem félnek a szenvedéstől, rosszakaróktól és kicsinyes hitetlenkedőktől. Elindulnak, mert pontosan tudják, hogy a fejlődés és a változás csak úgy jöhet létre, ha előbb saját maguk változnak. Éretté teszik szellemüket, lelküket, jellemüket, hogy teljesebb, derűsebb és harmonikusabb életet élhessenek.
A szakadék széléről
Az élet mindig utat tör magának.....a közhelyes mondások birodalmából egy. Biztos hallottad már. Az élet utat tör magának, de nem mindegy milyen okból, kényszer hatására vagy szabad döntés által, és az sem mindegy hogyan. Amikor elindul a gátak ledöntése, és a gyökerek a betonkockákat felemelve a fény felé törnek, és szakad minden lánc, az már a végső pillanat. És sajnos a legutolsó pillanatban már nincs benne a szeretet szelídsége. Fájdalmas zokogás van benne, és kényszer. Mert a végső pillanatoknak ez a természete. Ott már csak törni és tépni lehet. Ha eltolod magad a szakadék széléig, akkor a mélység magába fog szippantani, feltéve, ha éppen akkor a zuhanás sokkos állapota kell a fejlődésedhez.
Mert szakadék széléről szárnyalni is lehet. Az is elég félelmetes, és ha az a dolgod, hogy legyőzd a félelmeidet, akkor abba az irányba fogsz elindulni, amitől jobban tartasz. De az életnek utat kell törnie. Egészen pontosan: csak az élet tör igazi utat! Mert az élet: mozgás, lendület, energia. Nincsen benne egyetlen nyugodt pillanat sem. Aki folyamatos nyugalomra vágyik az az élet teljességét veszti el, és valószínű, hogy összetéveszti a harmóniát a nyugalommal. Az élet a maga, csodásan furcsa szövevényeiben és hullámvasútjain is folyamatosan ajándékokat ad Neked. Mi ez, ha nem öröm? Mi ez, ha nem a legnagyobb teljesség? Kell-e egyetlen ajándéknál több, addig amíg felkelsz reggel és este álomra hajtod a fejed? Kell-e egyetlen ajándéknál több, amíg az öröm benned parázslik és lekötözött szárnyakkal is felrepít?
Fotó:Molnár Péter
Árnyékember
...a tanítvány a leghosszabb verset tanulta meg, a kisfiú kérés nélkül rendet rakott a szobájában, a fáradt asszony meleg étellel várta az éjjel hazaérkező férjét.....nem bizonyításból, nem érdekből, csakis szeretetből. Szeretetben az ember ragyog, fénylik benne a jóság és mindenre képes. Nincs akadály előtte, mert nem látja, pontosabban nem akadályt lát.
Szeretetben megváltoznak a prioritások és a figyelem kitágul. Amikor szeretsz észreveszed azt is, amit korábban nem láttál; horizonton túlra látsz. Mert aki szeretve van, az egyensúlyba kerül önmagával és a környezetével. A szeretet nagyon erős mentális és lelki tartással öleli a lelket. Nincs benne korlát. Nincs benne szabály. Nincs benne elvárás. Ahol pedig van, ott nem szeretnek. Ott birtokolnak, és az embereket tárgyakként tulajdonolják.
A szeretet soha nem tart függőségben. Kiszolgáltatottság csak a birtoklásban létezik. Ezért van az, hogy aki, így szeret az elengedni sem képes a másikat. Nem akarja észrevenni a nyilvánvalót. Már ordít a valóság, szirénázik,villog de ő vak és süket. Nincs hallása, nincs látása az igazságra. Retteg tőle, mint az ateista Isten létezésétől. Nincs benne a valóságképében az igazság. Illúziókban, a látszat világában él, és minél tovább tart ez az állapot, annál veszélyesebb lehet az ébredés. Az árnyékember haragszik az ébredésre és felelőtlennek tartja azt, aki fel akarja ébreszteni, mert a saját szemszögéből csak azt látja, hogy a másik ember le akarja rombolni az életét. Kárt akar okozni az életében. Ezért van az, hogy felelőssé is mindig mást tesz. Saját magát pedig különböző önigazolási praktikákkal mindig felmenti. Ítélkezik de sohasem saját maga felett.
Az árnyékember tulajdonképpen szenvedélybeteg. Saját árnyékának a függőségében él, gondosan felépített árnyékzónája van, és minden próbálkozása, hogy megszerezze a szeretetet, csak hiábavaló erőlködés. Kategóriákban, panelekben képes gondolkodni. Ha ehhez még gonoszság is társul, akkor jön az ostoba megtorlás és a bosszú. Kárt okoztál nekem, ezért én is kárt okozok neked, és ebben az állapotban már egyetlen szeret-morzsa sem marad, amit fel tudna csipegetni. Így belekerül egy merkantilista és érdekalapú viszonyrendszerbe, ahol csak a szeretet hamis epigonjaival találkozhat, oda, ahol a szeretet áru és fizetni kell érte.
Ajándék ragyogásunk
Mennyi vágyunk van mindig és mindig csak kérünk, akarunk. Pedig, ha jobban figyelnénk befelé, láthatnánk, hogy mindenünk megvan, és épp annyi, amennyit épp akkor elbírunk. Mert azt hisszük, hogy csakis a fájdalmak súlyát kell cipelnünk, pedig az öröm, a boldogság, a ragyogás látszólag könnyed pörgését is vinnünk kell. Vinnünk és tartanunk magunkat ebben az ajándék ragyogásban. Vinnünk kell mindent, felelősséggel és szeretettel, mert felvállaltuk, egyszer pecsétet nyomtunk vele a lelkünkre.
Ne gondold azonban, hogy minden pecsét örök. Minden fogadalom, ígéret és vállalás feloldható. Egyetlen percig sem kell tovább cipelned semmit, ha már teljesítetted a vele való feladatodat. Ne félj továbblépni.
Nem vagy felelős mások boldogságáért. Mindenkinek kizárólag önmagát kell megvalósítani. A segítség nem a másik sorsának az átvállalását jelenti. Látnod kell, meddig tart a gondoskodás, amit adnod kell, és hol ér véget, amikor már el kell engedned a másik iránt érzett felelősséget.
Tégy úgy, mint az anyák. Az igazi, jó anya mosolyogva engedi el a gyermekét, ha az már felnőtt. Feloldja a pecsétet, mert tudja, hogy csakis ebben az oldásban tarthatja meg ezt az örömben érlelt és segítő kapcsolatot, amelyben a gyermek mindig hazatalál az anyában, és az anya is hazatalál felnőtté vált gyermekében.
Fotó:Molnár Péter
Ablak mellett
Mostanában így tudnám magamat is elképzelni.....ülök egy erdei faházban az ablak mellett és írok....néha barkácsolok, kreatív tanácsokat adok, főzök, vendégül látom a barátaimat, akik valóban a barátaim és fél szavakból is értik, amit mondok. Borozunk, beszélgetünk. Szeretek és viszont szeretnek, szóval boldog vagyok.
Amikor az ember boldog, az mindig olyan egyszerű, hogy nem is kell megmagyarázni a miértjét. Miért is akarjuk megmagyarázni, kielemezni mindennek az ellenkezőjét, amikor nem vagyunk boldogok? Hiszen az is része mindennek, így a boldogságunknak is, hiszen akkor már tudjuk, mi az, ami nem kell, és helyette mi az, amire szükségünk van.
2012.11.26.
Jó érzés azt érezni, hogy saját erőből megcsináltad, legyőzted, megvalósítottad, elérted. 4 éve, amikor ez a rövid bejegyzés született mindez még csak vízió volt.
Ma valóban az ablaknál ülök egy faházban és írok. Főzök, mert szeretek főzni, izgalmas, kreatív és erotikus. Barátok is jönnek olykor. Borozunk is. Nyaranta tűzet rakunk és körbe üljük. Grillezünk, élvezzük egymás társaságát és az ízeket. Barkácsolok is rendszeresen. Létrehoztam azóta egy DIY blogot is, amelyben olykor-olykor recepteket teszek közzé vagy épp kreatív tanácsokat adok. Szeretek és viszont szeretnek. Egy- két régi kapcsolatom elkopott, elmaradtak mellőlem emberek de nem bánom. Jönnek újak, tiszták, fényesek, akik hasonlóan gondolkodnak, éreznek, mint én.
Állatokkal együtt élünk, amire gyerekkorom óta vágytam de sosem valósulhatott meg mostanáig. Látod, milyen érték a türelem? 30 évet vártam erre. Kutyánk is van már a két macska mellett. Tavasszal, ha tartósan beáll a szép idő, veteményes kertet csinálok paradicsommal, paprikával, fűszernövényekkel, és a reggeli napfényben a teraszon ülve hallgatom a madarak énekét.
Számban a fanyarul édes kávéíz és élvezem picit a megérkezés nyugalmának csendjét. Picit. Mert aztán újra elindulok. Hogy érezzek, lássak, szeressek, adjak és megéljem a mindennapokat. A szürkét, sárgát, kéket és ünnepeljem mindazt, ami különleges, váratlan vagy éppen azt, ami állandó és biztos.
2016.03.23.
Legfontosabb hűségünk
A hűség annyit jelent, hogy mindaz, amit teszek, mondok vagy érzek, az bármikor vállalható a társam, a barátom, a munkahelyem, a családom felé is. Nemcsak magam előtt, jól megmagyarázva és ezzel megnyugtatva a lelkem háborgó szeletkéit, hanem a másik jelenlétében is.
A hűségben nincsenek félig-meddig állapotok, mert vagy az vagy minden megnyilvánulásodban,szavadban, cselekvésedben vagy nem vagy az. Középút nincsen. Hűség akkor van, ha már tudod, mit jelent igazán szeretni. A szüleidet, a testvéredet, a barátodat, a munkádat, a céget, ahol dolgozol, a társadat, akivel megosztod az életedet. Abban a kapcsolatban ahol nem tudsz igazán szeretni, a tisztelet, a becsület és az őszinteség nem válnak egyértelmű prioritássá benned. Ettől jelentősen gyengül vagy esetleg meg is szűnik benned az az életmód és gondolkodás, amelyben természetes, hogy hű vagy. A hűségben nincs árulás, nincs elhallgatás. Ha például szereted a céget, ahol dolgozol, mert jó fizetést kapsz, a munkatársad, a főnököd kedves,segítőkész megbecsüli amit teszel, akkor nem képződik benned hiány és nem érzed azt, hogy neked még járna valami.
Hűtlenség, amennyiben nem súlyos jellemhibáról van szó, gyakran fakad hiányból, mégpedig a nem felvállalt hiányból. Ugyanis, amit felvállaltál már, ott cselekszel is valamilyen irányban. A lélek huzamosabb ideig nem tud olyan hiányban élni, amelyben csak a hűtlenség árán töltődhet fel és válhat teljessé.
Egy olyan munkahelyet, ahol jól érzed magad, ahol szeretnek és megbecsülnek, sosem fogsz elárulni azzal, hogy elfogadsz egy jobb fizetéssel járó állást és cserben hagyod a régi kollégáidat, főnöködet, akik feltétel nélkül bíznak benned. A hűtlenség első és egyértelmű jele, a hanyagság. Először a fizikai, azután a lelki. Ha például nem törődsz a testvéreddel, akinek nagy szüksége lenne rád és nem szánsz időt arra, hogy meghallgasd, akkor elkezded gyengíteni azt a számodra is fontos családi energiát, amire egyébként Neked is szükséged lenne. A hűtlenség tehát mindkét irányban kárt okoz, és a hiány csak még inkább növeli a hiányt.
A hűtlenségek között nincs különbség. Mindegy, hogy szerelmi, családi vagy munkahelyi csalárdságról van szó, mindegyik egy tőről fakad. Gyökérzete hiányból és súlyos értékválságból épül fel, esetleg mindkettőből A hűtlenség tulajdonképpen egyfajta lelki vakság, lelki lustaság, amelyben elherdálod mindazt, ami igazi értéket képvisel. A szeretet aktív állapot, a hűtlenség passzív. Aki csalárdságában is aktív, mindig rossz irányban az. Előfordul, hogy ezek az emberek saját maguk gerjesztik a hiányt, mert minden más létállapotot unalmasnak gondolnak és csak a megszerzés pillanatáig látnak benne izgalmat.
Legfontosabb hűségünk az önmagunkhoz való hűség. Ha magamhoz, mindahhoz az értékrendhez, amiben otthon felneveltek, hűtlen leszek, hiteltelenné és hitetlenné válok. Ha bármilyen okból folyamatosan becsapod magad, akkor szépen lassan elveszítesz mindent, ami értékes, és egy szép napon arra ébredsz, hogy megöregedtél és nincs senki és semmi, ami igazán boldoggá tenne, és még magaddal sem vagy jóban, mert elviselhetetlen lelkiismeret furdalás gyötör.
A hűség tehát létkérdés, mert életünk minőségét emeli, ahogyan az őszinteség, a becsület és a feltételek nélküli, igaz szeretet is. Hűségben nem lehet alkut kötni sem magaddal, sem másokkal, mert egyszerűen nincs mire.
Fotó:Molnár Péter
