Rossz közérzeted egyik okozója lehet, ha nem lélegzel rendesen vagy keveset vagy szabadban, tiszta levegőn. A helyes légzés éppen olyan fontos, mint a mindennapi kenyér. Az előbbi hiányától a lélek kerül rabságba, az utóbbitól a test.

A helyes légzés visszaállítja szervezetünk energia egyensúlyát. Csökkenti a szorongást és a feszültséget. Oldja a blokkokat.

Nem rendesen lélegezni annyit jelent, hogy csak félig járulsz hozzá az életed mély és intenzív átéléséhez.

Lélegezz a szívedig és fúj ki magadból mindent, ami visszahúz, ami fullaszt. Szüless újjá minden levegő vételben.

Ne félj transzban lenni, mert az életedért teszed!

fShare

Tweet

Aki bármilyen szempontból becsap téged, lelkileg, szellemileg, anyagilag elárul, az tulajdonképpen nem tesz mást, mint megfoszt a legalapvetőbb jogodtól, amely nélkül nem élhetsz teljes, igaz és szenvedélyes életet. Ez a jog pedig nem más, mint az embernek a szabadsághoz való joga. Az élet pedig igazságos, mert az, aki megpróbálja szándékosan vagy akaratlanul elvenni tőled ezt a jogot, az önmagát is korlátok közé szorítja és ezért -kivétel nélkül- mindig nagy árat kell fizetnie. A hazugság az egyik legerősebb ketrec, amelybe magadat és a környezetedben élő embereket is bezárhatod. Az igazsághoz való jogodat korlátozza. A valódi szabadság elfogadása, megértése a felelősségteljes élet egyik alapfeltétele. Lelki, szellemi és testi korlátok között csak vegetálni lehet. Azt gondolom, élni annyit tesz, hogy nem tudom, holnap mi vár de készen állok arra, hogy mindig,minden helyzetben dönteni tudjak. A halogatás is rabság. A döntés felszabadít. Szándékosan nem használtam jelzőt, mert véleményem szerint nem létezik jó vagy rossz döntés. Minden döntésre, amit az életünkben hozunk szükségünk van. A döntések tanítanak, utat mutatnak. A döntésképtelenség ezzel szemben korlátok közé taszít és benne csak prüszköl és fújtat a lélek. Azután erővel kirúgja a karám ajtaját , elvágtat és azt hiszi szabad. Pedig csak a felhalmozódott energia robban ilyenkor szerteszét, és ez az energia sajnos mindig sebet ejt másokon. A szabad döntések szelíden születnek, egyetlen ajtót, kerítést, házfalat sem kell berúgnod azért, hogy jobban érezd magad. Szelíden, szinte egyik pillanatról a másikra kerülsz a fénybe. A szabadság akkor válik tartósan részeddé, ha észrevétlen, szinte magától értetődően simul a szívedhez, éppen úgy, ahogyan az ölelés mámorában két szerelmes ujjai egymásba fonódnak. Ez a ráébredés pillanata. Attól a perctől fogva felelősségteljesebb leszel, mint előtte bármikor. Gyorsan és könnyedén hozol döntéseket. Képes leszel nemet mondani mindenre, ami nem hozzád illő, nem téged képvisel és soha többet nem kötsz egyetlen olyan kompromisszumot sem, amelyben a szabadsághoz való jogodat elveszítheted.

fShare

Tweet

Néztem a felhőket, az útszéli napraforgó táblákat az egybeolvadó földet az éggel, ahogyan az esti napsütés arany mázzal öntötte le a tájat. Mindig jóleső érzés a várostól távolodni, ha tudom hová tartok és akkor is, ha nem. Most repülni mentem, mert egy blogversenyben, amit a test és a lélek harmóniájának szolgálatáért rendeztek negyedik lettem. Így a 2013. évben bekerültem a kategória legjobb tíz blogja közé.

Menni, utazni, repülni jó, és hazatérni még jobb. A hazatérésben mindig egy élménnyel több van. Az indulás csak egy álom, egy képzet, egy hangulat de a hazatérésben már ott van az élmény és szeret. Úgy ölel, mint egy hűséges szerető. Hozzád tapad örökre. Ha mindenképpen meg kellene határoznom, melyek azok az állapotok, amelyekben igazán boldog vagyok és békés, az utazás lenne az egyik. A hazatérés a másik. Ami pedig a kettő közt van azt nevezem életnek, azt nevezem repülésnek. És azt csak szenvedélyesen, katartikus átéléssel szabadna mindenkinek megélnie. Persze nem vagyunk egyformák és sokan a teljes kitárulkozást indiszkrétnek tartják de aki ír, az csak abból meríthet, amit a lehető legmámorosabban és legmélyebben átélt, megtapasztalt, ami megégette, belemart a húsába, csontig hatolóan fájt vagy ami éppen extázisba hozta, különben nem lesz hiteles. Az író, a lélek ékköveit hozza fel neked a tudatod alatti rétegekből.  Mint minden művész, érzékeny lélek. Szétbontja, ízekre szedi az életét azért, hogy Te, mint olvasó, az ő lelkén járva juthass el a saját valódig. Sebezhetővé kell válnia, hogy megmutasson, ráébresszen és elgondolkodtasson. Megengedi neked, hogy rálépj a lelkére. Mert tudja jól, nem különb másnál. Pulvere est et in pulvere reverteris.

Hirtelen megrázkódott a gép és egy tompa puffanást hallottam, ami egy pillanat alatt visszahozott a valóságba. Egy fecske volt. Neki csapódott a szárnynak. Sajnos a pilóta már nem tudta kikerülni. A gyerekek választ várva néztek rám de a válasz ott volt bennük. A válasz a félelem volt. Egy gondolat, hogy bízzunk-e a pilótában vagy sem. Mint egy selyemkendő érintése olyan finoman remegett a levegőben a bizalom, amelyben egyszerre kétféle erő is feszült. Bizalom a pilótában és bizalom egy szülőben, aki azt ígérte, hogy a repülés élménye páratlan és nem kell félni.Ilyen pillanatokért is érdemes anyának lenni, amikor egyetlen  mosollyal, érintéssel, szóval képes vagy biztonságot, erőt adni, pánik és rettegés helyett.

Suhantunk tovább az aranyló naplementében és mielőtt a gép földet ért valaki távolról megsimogatta a szívem és akkor váratlan elmosolyodtam. Odafent látni akarták a mosolyomat, azt a mosolyt, amelyben nemrég magam is hinni kezdtem újra.

fShare

Tweet

Az élet tele van kisebb és nagyobb erőpróbákkal de ettől érzed, hogy élsz. Ettől tudsz élet igenlően, színesen vagány lenni. Elfogadod, hogy az élet mibenléte, hogy mindig, minden változik benned is, körülötted is, és a problémáid nem sorscsapások, hanem megoldandó feladatok. Megtiszteltek, hogy téged választottak, visszatértek hozzád, így lehetőséget kaptál a fejlődésre.

A semmiből csak semmi születhet, mert a semmi súlytalan és erőtlen. A semmi az, amikor szüntelen árad belőled az a sok, közhelyes panasz-pitypang. Ráfújsz és rád száll, majd a másikra is, akinek semmi köze a gondjaidhoz, mert a pitypang panasz izgága és mohó. Nem elégszik meg azzal, hogy csak téged nyugtalanítson. Az kell neki, hogy más is érezze, mennyire fáj neked.

Így akárki tud fújni, hiszen rajtad kívül még több millió embernek van "100 dolga", "tárgyalok, bocs" napja, beteg gyereke, hülye főnöke, idióta exe és majdnem elszúrt élete.

Amit valóban akarsz, az előbb utóbb bekövetkezik, eléd sodorja az élet a lehetőséget és akkor döntened kell. Nem sablon dumákkal lihegve, hanem elfogadva, hogy minden, ami benne van az életedben okkal van benne, nem véletlen.  A mondások birodalma megbukott. Az ember, aki folytatásos teleregényt ír a problémáiból, fújtat és sipákol azért, mert él, megbukott.

Az élet remek ígéret arra, hogy holnap jobban csinálod. És azután még jobban. Egy napon pedig megérkezel oda, ahol hagyod, hogy fájjon. Nem félsz megélni a rosszat, ami bánt, mert tudod, hogy csak így enged el az a szorítás, amit a probléma gerjesztett. Az elhatározás hatalma, hogy tudod, képes vagy úgy dönteni, hogy az számodra a legjobb legyen, a szív bátorságában rejlik. 

Fotó: Karádi Bad Zoltán

fShare

Tweet