„ Az élet nem üzleti tárgyalás, hanem költészet - szívből fakadó románc. Bízni kell benne, nem megtagadni. Az élet nem írható le tudományosan; az élet irracionális. Az élet nem hisz Arisztotelész logikájában, az élet a szeretetben, a költészetben, a misztériumban hisz. A lét misztérium, amit élni kell - nem egy keresztrejtvény, amit meg kell oldani. A titok kapuja nyitva áll - csak te vagy zárva. A titok nyitja ott ragyog mindenütt, mindenben; minden egyes fában, minden egyes falevélben, a nap minden kis sugarában... ott a titok nyitja - csak te vagy bezárulva.„ (Osho)

Sok minden volt, amit nem éltek át együtt. Egyszerű, hétköznapi dolgok. Hétköznapi érintések és kedvességek, amelyek felkerültek egy elképzelt kívánságlistára, és mint egy délibáb elmosódva remegtek minden egyes sóhajban, lélegzetvételben.

-A teljességet vesztettem el, amikor elengedtem de ez volt az egyetlen, amit akkor tehettem érte.

-Mi volt a teljesség?- kérdezte Prométheusz

-A lelkünk együtt.

-Milyen így az élet?

-Nélküle?

-Nem. Nélküled!

A tanítvány egy pillanatig elrévedt a Mester kérdésén. Később megértette, hogy a teljességet mindenki saját maga teremti, éppen ezért újra és újra behívható az életbe.

- A misztérium a szinkronicitásban és a ritmusban van - folytatta Prométheusz- ha ez megszűnik, egy pillanat alatt elvész az életből a költészet. Amit megtagadsz, az elveszti a ritmusát, és az erejét. Ő megtagadott téged, mert azt hitte, nem elég tökéletes hozzád. Talán legyőzte a józan esze -mosolygott a Mester, majd folytatta- A józan ész nagyon veszélyes lehet! Sokan azt gondolják az őrültség irracionális, pedig a józan ész az. Rombol, mert csak a logikában hisz. Csak a logika ismer olyan kifejezéseket, hogy ekvivalens. Gondolj csak vissza életed legcsodásabb élményeire, amelyekért érdemes volt élned. Volt benne logika? Volt benne racionalitás? Érdekes volt, hogy ki, kivel egyenlő, esetleg mérlegelted, hogy ki kevesebb, ki több? A lelked szenvedélye lobogott bennük. Egyetlen kérdés sem állta az utadat, ugye? Tudtad merre kell menned. Tudod, miért? Mert a lélek szenvedélyében igazi öröm van. Nincs aggódás, nincs félelem, mert ilyenkor a szeretet legmagasabb szintjén vagy.

fShare

Tweet