Csigaház
Anyacsírából anyakirálylány...Ajvé, anya lettem!
Van két dátum, amelyek örökre fontossá váltak az életemben. Mi több, nemcsak fontossá, meghatározóvá is, mert ezek a dátumok engem végérvényesen megváltoztattak. A lelkem, a szellemem és a testem is átváltozott azon a téli éjszakán, amikor első gyermekem megszületett. Soha már nem lehetek az, aki előtte voltam és ez az érzés jó és erős és mély és szeretem. „Kútérzés”, ahogy mondani szoktam. Az anyaság olyan elsüllyedt kis világokat szabadított fel és hozott a felszínre bennem, amire más emberi kapcsolat soha sem lesz képes és ez így van rendjén. A fiam hosszú várakozás után érkezett erre a világra, szép és nagyon nehéz élet feladattal, amiben segítője vagyok. Kiválasztott egem, ahogy a lányom is, csak ő más ok miatt, és ő már nem csupán hozzám, a bátyjához is érkezett. Barnabás, arámi-héber eredetű név és annyit jelent: a vigasztalás fia. A fiam vigasztalt engem az érkezésével, hogy mégiscsak anya leszek és vigasztal engem a létezésével is, minden nap, folyamatosan. Vigasztal, hogy ne keseredjem el, ha úgy érzem, hiába beszélek, nevelem, tanítom, hiába „okoskodom”, mert nem hiába. Mert majd felnő és látni fogom, hogy egyetlen fél mondatom és sóhajom se volt felesleges. Célba ért, mert a lelkemet adtam és adom, legjobb és leghibásabb önmagamat.
Amikor már lemondtam arról, hogy valaha anya lehetek, mert 3 lelket is elvesztettem, megérkezett Barni. Megérkezett és maradt és olyan változásokat indított el bennem és körülöttem, amelyek hatására elkezdtem anyává érni. Szépen, lassan egy zöld, éretlen anyacsírából,- aki rémesen kiment a formájából egy hormonkezelés hatására, azért, hogy anya lehessen- lombos fa lettem. Először csak piciny, új hajtásokat hoztam, majd ágakat növesztettem. Azon levélkéket, virágokat és végül a termést bontottam , amit ízlelgettem, próbálgattam, hogy lehetek jobb. Aztán rájöttem nem kell, hogy jobb legyek, mert kinél, minél is kellene jobb „Barni Anya”? Kihez is kellene hasonlítanom? A szomszéd anyukára? Vagy anyámra vagy nagyanyámra? Ajvé, anya lettem és úgy lehetek „nemcikinyanya”, ha magamat adom, mindenféle összehasonlítás nélkül azzal, hogy jobbá, erősebbé, tisztábbá, kedvesebbé, türelmesebbé, alkalmazkodóbbá teszem magam. A gyerek nemcsak olyanná lesz, amilyenné nevelem, hanem amilyen példát lát, hogy én milyen vagyok. Csak akkor leszek „pocs-ékanya”, ha magamat nem tudom helyesen értékelni ebben a „szerepben”, ha önzőn szeretek és mindenkire hallgatok, csak a szívem szavára nem! Barni sok mindenre megtanított engem; olykor megríkatott, kétségbe ejtett, olykor büszkévé tett. A szeretet, amit érzek, azon a hideg, téli éjszakán társammá vált, összefonódott minden sejtemmel, a leheletemmel is és mindennel, ami a legtökéletesebb, és legtökéletlenebb bennem.
Anna lányom tudta ezt, ezért választott minket. A héber eredetű Anna név jelentése: kegyelem, könyörület, báj, kecsesség, kedvesség. És valóban az ő születésével kaptam a legnagyobb kegyelmet az Égtől, mert életem legmeghatározóbb és legnehezebb szakaszában jött; akkor kezdtem „duzzogó kislányból” érett asszonnyá válni, aki a saját ragyogó szivárványa alatt áll és már elkezdte érteni, mit jelent boldognak lenni. Ancsi kedvessége, bája, huncutsága, ereje, hite, érzékenysége kellett mindkettőnknek. Barninak is és nekem is.
A lányom 3 évesen készített nekem egy rajzot, ami engem ábrázolt királylányként. Egy szivárvány alatt állok, lábaim előtt egy halastóval. Átadta és arra kért, tegyem az ágyam fölé, hogy mindig eszembe jusson, hogy én egy Anyakirálylány vagyok. Azt mondta: Anya, vágjál boldog arcot, mert Te Anyakirálylány vagy, látod, itt állsz a szivárvány alatt.... és Te vagy a világon a legjobb anya!
Ancsi visszaadta nekem önmagamat. Azt aki voltam régen, mielőtt felnőttem volna és elhitettem magammal, hogy erre meg arra, meg amarra sem vagyok képes vagy nem eléggé. Ráébresztett, hogy még nem késő visszahoznom magamba magamat, mintha önmagam baseroltam volna önmagammal, és ezt a csodát csak egy gyermeki, tiszta lélekkel lehet elérni. Hálás vagyok, hogy anyacsírából anyakirálylány lehettem Barni és Ancsi által és megmutathatom nekik a saját, személyre szabott szivárványukhoz vezető utat, amelyet bejárniuk már egyedül kell, mert érett királylány létem megtanított elengedni is.
