Csigaház

Táncoló falevelek

Fotó:Trencsényi Tibor

 

Talán nem mondtam még, ha újra születek vagy csupán egyik reggel arra ébredek, hogy egy másik életben vagyok, francia sanzon énekesnő szeretnék lenni. Amikor sodor és forr bennem az élet és úgy érzem a világ minden teljességével az enyém és annyi erőm van, hogy egy napon egy hétre való feladattal is megbirkózom, mindig ezt a képet látom magam előtt…

Ősz van. Falevelek táncolnak a napfényben. A szél játszik velük, kedvesen, nem tépi szét őket, csak alá-alá emel egyiknek, másnak és közben szól egy dal. Színpadon állok és énekelek. Sanzont és magam vagyok dalban. Jó ez a magány, nem keserű, és ott és akkor boldog vagyok, és nem számít semmi más, csak a zene. Azt is tudom, hogy nagyon jó énekes vagyok, és sokan szeretnek.

Ebben az életemben többek között az írás képességét kaptam, énekelni nem tudok. 10 éves koromig tudtam. Amikor azonban az énektanárnő az énekkari órán megszégyenített azzal, hogy hamisan énekelek és menjek onnan, mert nem vagyok közéjük való, megszakadt bennem a hang és azután egy időre elnémultam. Ha akkor másként szól az a kritikus mondat vagy épp segítő szándékkal, ma nem lennék író. Énekesnő lennék, egy másik sorssal.

Egy dal újra szól bennem, nem halkult el végleg. Átalakult. Hagytam, hogy megmutassa nekem az élet, mivé alakíthatom. Ma prózában mondom el, hogy hiszek a szerelemben, a paprikás csirkében, az őszinte szóban, az érintés erejében, a mindent megtisztító és felszabadító szexuális gyönyörben, extázisban, a változásban, a férfi gyengédségében, a női erősségben, a házasság szentségében, a test és a lélek tudatosságában, a gyermeki tisztaságban, a katarzis nélkülözhetetlenségében, a csomboros húsos káposztában és mindenben, ami igaz.

Mostanra pedig van még valami, amiben nagyon hiszek. A coach munkájában. Abban, hogy az általa adott tréning során gátak, driverek, megkövesedett tranzakciók alakulhatnak át, segítőkké válhatnak és tudatos, minőségi változások születhetnek.  Mert hiszek az ember erejében. A lehetőség mindenkiben ott szunnyad. Legyen füled, hogy meghalljad, mit súg a szíved bátorsága és legyen szemed, hogy meglásd az erősségeidet. Mindezt pedig folyamatosan alkalmazni is tudd, mert a megértés még nem elég. A ráébredés még nem elég.  Tudatos cselekvésben tud az a változás megtörténni, ami előrébb visz, önmagad legjobb, legigazibb valójához. Falakat kell majd ledöntened, mert ezt más senki nem fogja megtenni helyetted. A te falaidért csakis te leszel a felelős. A szűrődet, amelyen a körülötted lévő világot újra meg újra átfolyatod, ki kell tisztítanod és ez gyakran csak segítséggel megy, mert egy megrekedt helyzetben nem leszel képes idegenként tekinteni magadra és sokáig ugyanazon a szinten maradsz a spirálban, bármennyit is dolgozol. Mert a feljebb lépéshez valódi változás kell. Sem gyengébb sem rosszabb, sem gyávább nem leszel attól, ha segítséget kérsz, mert elakadtál. Ehhez kell a legnagyobb erő és a legtudatosabb döntés, hogy beismerd, szükséged van egy kézre, amely megérint, miközben rád mosolyog. Nem ad tanácsot, nem mondja meg, mit tegyél, csupán előhívja belőled a jó válaszokat és megerősíti az önbizalmad, azon a területen, ahol éppen elakadtál.

Az életem akkor kezded jobbra fordulni és döntéseimben akkor kezdtem tudatos lenni, amikor ráébredtem felelősséggel tartozom magamért. Elhagytam a komfort zónámat és mertem segítséget kérni. Nem hittem azt öntelten, hogy én minden elakadásomra tudom a jó választ. Erőt szabadítottam fel azáltal, hogy beismertem segítségre van szükségem és a könyveken, szavakon túl cselekvéssel tettem azért, hogy jobban érezzem magam és az legyek, aki valóban vagyok.

 

Fotó: Karádi Bad Zoltán

 

Írok és ez a legcsodálatosabb önvalóm, a legszebb hivatás, amit kaphattam. Hamarosan pedig coach leszek, hogy tréningben tartsam és erősítsem benned mindazt, amitől rátalálhatsz a te saját, egyedi mintázatú utadra, ami senki másé nem lehet, csakis a tiéd, mert szunnyadó erősségeid felébresztésével megtaláltad magadnak.

Talán nem mondtam, még de már nem szeretnék másik életet, amelyben sanzon énekesnő vagyok, és csodás hangon trillázom, mert tudom, hogy azt a dallamot, amit magamban megtaláltam, elég, ha én hallom. Táncoló falevelekkel a napfényben...