Csigaház

Szibériai tigris a Dunában

 

Álltam a vízben. Köröttem fürdőzők és csónakok halk morajlása döngicsélt. Talpam alatt az iszap jótékonyan simult az ujjaim közé. Mélyen úsztam a semmiben. Minden gondolatom ott lebegett a Duna hullámaiban a ragyogóan kék ég alatt.....a semmi állapotába érve éred el a teljes békét és nyugalmat. A katarzis hamvaiból születő semmi, az az állapot, amikor lelked poklát és mennyországát is megélted már és túlléptél mindezen. A semmi békés fonataiban nem számít semmi, mégis benne van a létezés varázslatos csodája és a hála. A semmiben lenni kegyeletteljes állapot.

Néztem a Dunán evező férfit, aki asszonyát vitte a vízen. Ült a csónak orrában és büszkén evezett, ki tudja már hány éven át és a nő, csak ült és élvezte urának édes uralmát, kezét a hűs vízben lógatta és csorogtak lefelé az áramlattal. Mellettem egy kislány fürdött a vízben, a gyermekek időtlen és mindent gyógyító mosolyával.

- Láttad, hogy valami felugrott?- kérdezte tőlem csilingelő hangján

- Felugrott valami? Nem, nem láttam...-mondtam és örültem, hogy ez a kislány egyetlen kérdésével kiemelt abból a tompa mélységből, ahol épp voltam és visszahozott a jelenbe. - Lehet, hogy egy hal volt- mondtam az angyalkának

- Nem, nem hal volt- ingatta a fejét teljes bizonyossággal - Szerintem egy szibériai tigris lehetett...

Elmosolyodtam és közben arra gondoltam, hogy ebben a gyermeki valóságban kellene élnie minden felnőttnek, ahol még akár az is megtörténhet, hogy a Dunából egy szibériai tigris ugrik fel. A kislány látta ezt, és amikor ez történt, ott voltam én is. A gyerekek érzékenysége páratlan. Ha ugyanezt a szenzibilitást, fantáziát egy felnőttnél tapasztaljuk, azt mondjuk rá, hogy bolond és elvesztette a realitás érzékét.

- Téged hogy hívnak? - szakította félbe a gondolataim újra

- Lettinek és Téged?

- Szandi vagyok.

Nagyon nagy melegség töltötte el a szívemet. Jött egy kislány, talán egy angyal, és emlékeztetett, hogy történhet bármi, soha ne felejtsem el.... az vagyok, aki láthat egy szibériai tigrist felugrani a Dunában...